Vietnám Délkelet-Ázsiában található, Thaiföldhöz közel. Hosszan, de keskenyen nyúlik el a Vietnámi-öböl és a Vietnámi-hegység között az északi szomszédjától, Kínából érkező Vörös-folyó és a déli Mekong deltái között. A két folyótorkolat alföldi vidékeit leszámítva az ország dombok, hegységek és fennsíkok csipkézte táj.
Éghajlata trópusi monszun, májustól októberig tart az esős évszak, ebben az időszakban gyakran tájfunok pusztítják a partmenti vidékeket. A száraz évszakban az Ázsia középső része felől betörő hideg légtömegek hoznak némi lehűlést az északi területeken, de a déli területekre már nem érnek el. Az északi és középső országrészben tökéletes a klíma teatermesztéshez.
A lakosok a zöld teát fogyasztják legnagyobb előszeretettel, ugyanis könnyű elkészítése mellett (akár szárítás és oxidálás nélkül, frissen szedve is leforrázható) kiváló hűsítőként hat a trópusi monszunra jellemző állandó hőségben. Ráadásul növeli a szervezet ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben.
KÉTEZER ÉVES HAGYOMÁNY
A mai Vietnámként ismert terület már a paleolitikum óta lakott, a civilizáció története i.e. 2000-től kezdődik, és a tea termesztése is két évezredes múltra tekint vissza. A közvetlen kínai szomszédság előnyeként a teanövény termesztése régen elterjedt az országban. A puerh tea eredeti termőterületei közel fekszenek a határhoz, így ilyen fajtát is találhatunk Vietnám északi lankáin. Nagyobb részben ugyanakkor a 20. század közepén behozott taiwani zöld teák uralkodnak.
A sík területek időjárását kedvelő, alig egy méter magas zöldtea-cserjétől kezdve a kizárólag hegységekben előforduló, akár 15 méter magas, 2 méter törzsátmérőjű feketetea-fáig sokféle teának való növényt termesztenek 116 633 hektáron. Ez 270 000 tonna teát jelent évente, amivel Vietnám a világ 6. legnagyobb teatermesztő országa.
LÓTUSZ ÉS JÁZMIN
Vidéken jellemző tájkép, amikor a tűző napon töltött hosszú, fáradságos munkaórák után fák árnyékában vagy egy kis istállóban összegyűlt földművesek porcelán csészéből szürcsölgetik az ínycsiklandó, frissítő nedűt.
Vietnám specialitása a lótusszal vagy jázminnal illatosított tea, amit különlegesen hosszantartó és gazdag, telt aroma jellemez. Ennek elkészítése azonban bonyolult és időigényes. A tealeveleket és rügyeket nem szárítják ki teljesen kisütés után, hanem egy elföldelt edénybe teszik és banánlevelekkel fedik, így tárolják közel két évig. Ennek köszönhetően a tealevelek elveszítik kesernyés ízüket és megnő az illat-befogadó képességük. Egy kiló teához 800-1000 hajnal előtt szedett lótuszvirágot adnak, majd 5-6 alkalommal átkeverik a teát, amíg minden levélet alaposan átjár a lótusz letisztult illata.
Ez a hosszú procedúra mégis megéri, hiszen minden egyes csésze tea magában hordozza a vietnámiak kegyét, tiszteletét és filozófiáját.
LÓTUSZ ÉS JÁZMIN
Vidéken jellemző tájkép, amikor a tűző napon töltött hosszú, fáradságos munkaórák után fák árnyékában vagy egy kis istállóban összegyűlt földművesek porcelán csészéből szürcsölgetik az ínycsiklandó, frissítő nedűt.
Vietnám specialitása a lótusszal vagy jázminnal illatosított tea, amit különlegesen hosszantartó és gazdag, telt aroma jellemez. Ennek elkészítése azonban bonyolult és időigényes. A tealeveleket és rügyeket nem szárítják ki teljesen kisütés után, hanem egy elföldelt edénybe teszik és banánlevelekkel fedik, így tárolják közel két évig. Ennek köszönhetően a tealevelek elveszítik kesernyés ízüket és megnő az illat-befogadó képességük. Egy kiló teához 800-1000 hajnal előtt szedett lótuszvirágot adnak, majd 5-6 alkalommal átkeverik a teát, amíg minden levélet alaposan átjár a lótusz letisztult illata.
Ez a hosszú procedúra mégis megéri, hiszen minden egyes csésze tea magában hordozza a vietnámiak kegyét, tiszteletét és filozófiáját.
